Szécsisziget

A falu a Zalai dombság Mura és Zala folyók völgyei által közrefogott területen, a Közép-Zalai dombságon, a Kerka folyó partján helyezkedik el, Lentitől 10 kilométerre. Ez a kis település, nem messze található a szlovén határtól. A Cserta a falu közelében torkollik a Kerkába, amely itt tör át a Zalai dombvidék délnyugati, meredek nyúlványait a Lenti-Lendvai-hegy között, s köti össze a Lenti-síkságot a Muraközzel. A két patakon valaha sok vízimalom működött. A falu a Kerka teraszának, annak egyik kis szigetére épült. Hídja köti össze a Lovászi-Lenti és Tormafölde-Páka útvonalakkal. Megközelíteni ezt a falut, Zalaegerszegről a 75-ös, Nagykanizsáról az M70-es úton lehet.

Az ősi település a dombok szélén, az erdő tövében helyezkedett el. Később került a falu a Kerka partjára. A Kerka adta mocsaras vidék kitűnő búvóhelyül szolgált a lakosság számára különböző meghurcoltatások elől.

Biztosan lakott hely volt a XIV. században. Szigeti család volt a tulajdonosa, nevét is innen kapta a falu. A település első okleveles említése 1403-ból való. Ezen oklevél szerint Szigeti Péter ekkor vesztette el Szigetet hűtlenség miatt. Zsigmond király elvette Szigeti Pétertől Sziget, Tormafölde, Petróc, Pánfalva, Goszthola falvakban lévő birtokait.

Ezeket Széchy Miklósnak a veszprémi püspökség kormányzójának adományozta. Hamarosan elkészült a főúr kastélya, illetve vára is 1437-ben Castellanus casteli Zygeti (jelentése: Zygeti várnagy). Mátyás oklevelében pedig, 1458-ban, mint Castellanus in castello seu fortalicio Zychyzygethy szerepel (jelentése: várnagy a Szécsiszigeti kastélyban).A vár jelentősége az 1600-as években nőtt csak, miután Kanizsa török kézre jutott. Ekkor az országgyűlés számos cikke foglalkozott a falu várával, melynek megerősítését a Kerka vizének az épülethez terelésével érték el. Így a Kanizsa ellen vetett végvárrendszer tagja lett.

A XVI. Században Széchy Dénes és testvére, Katalin birtoka volt. Később Széchy Dénes fiának, Péternek a nevén találjuk. Halálával a család férfiágon kihalt. Tőle nővére, Julianna, Kéry Ferenc neje örökölte. Kéryné 1690-ben Szapáry Péternek és nejének Egresdy Zsófiának adta el az uradalmat. Egyes források szerint 35.000 Ft-ért vásárolta meg a muraszombati uradalmakkal együtt. Ugyanekkor vásárolta meg a letenyei uradalmat is.

  1. Lipóttól adománylevelet ekkor kapott I. Szapáry Péter (1657-1699). A török elleni harcokban vett részt. Többször kitüntették bátor cselekedeteiért, valamit a sikeres török elleni harcokban való részvételért. Moson megye alispánja később alországbíró lett. 1690-ben megkapta Mura Szombat örökös ura címet (Felső-Lendva, Muraszombat, Szécsisziget területek)
  2. Szapáry Péter és felesége építette meg a jelenlegi templomot 1750-60 között.

III. Szapáry Péterről a következő címet olvashatjuk az 1758-ban kiadott telepített oklevélben: Gróf Szapáry Péter, Mura-Szombath várának s ugyan azon néven nevezett nem különben Szécsi Szigeth, Vág-Beszterce örökös földesura, Fölséges római császár s magyarországi királyné aktuális komornyikja Generális strázsamester.

  1. Szapáry Péter csatlakozott a haza felvirágzásáért indított mozgalomhoz, 1809-ben a Nemzeti Múzeumnak negyven-ezer forint értékű ásvány gyűjteményét ajándékozta oda.

A XIX. század közepéig a Szapáryak birtoka volt a falu és a hozzá tartozó uradalom. 1820 körül Szapáry Etelt gróf Andrássy Károly vette felségül, így került az Andrássy család kezére és 1945-ig ők birtokolták a fent említett területeket.