Szécsisziget új lehetőségeivel tízezer turistára számít
Közzététel szerző: Győrffy István itt zaol.hu · Csütörtök 23 Máj 2019
„Három hegyhát összeér, két folyó, versengve a völgybe ér. Ott élek én, én a szerencsés, a legendás völgy mélyén. Tündérszáj jár szájról-szájra, a boszorkány sem ritka. Tiéd lesz most minden. Egy csokorba kötve, hogy add szájról-szájra, része légy a legendáknak.” írja Lengyelné Csondor Katalin a Szülőföldem 2015-ben megjelent kötetében, amelyben Szécsisziget ősi történeteit meséli el úgy, ahogy a nagyszüleitől, szüleitől hallotta.
Katalinnal beszélgetve csodálatos világ sejlik fel, amelyben megelevenednek az egykori sziget mocsarai, ingoványai, ezernyi titok és hiedelem. Bennük a hely nagyurainak, s pórnépének öröme, szenvedése, ez utóbbiból volt a több. Mindezek hozzátartoznak Szécsisziget jelenéhez, hiszen a faluban jeles történelmi műemlékek várják az utazót, s ezeknek sziget mondái, meséi is részei.
/Az 1750 és 1760 között épült barokk Szent Kereszt templom/
– Azért kértem, hogy Katalin és a nyolcvanas éveiben járó Grédics Lajos bácsi is szóljon a faluról, mert olyan emlékeket őriznek, illetve tudnak, amilyeneket az itt élők közül mások már nem. Szécsiszigeten szeretnénk a turizmust fejleszteni, legalább évi tízezer vendéget fogadni. Számukra nem csak az épületeinket akarjuk megmutatni, hanem mindazt, amit mondáiban is megőrzött a falu – mondja Nagy István polgármester a „Mert az Ön faluja is rajta van térképen!” turisztikai sorozatunk vendéglátója. A polgármester azzal folytatja, hogy több éves előkészítés után az idei a kivitelezés éve lesz, megújulnak a falu utcái burkolatai, járdái, az új telepen a vízelvezetési árkokat is rendbe teszik, hogy a hegyről lezúduló víz ne okozzon károkat a portákon. Az ide érkezőket hamarosan új eligazító táblák fogadják, hogy könnyebben megtalálhatók legyenek a nézni valók.
/A falu Szapáry-Andrássy kastélya, a jobboldali szárny a magtár, amit most újítanak fel/
– Leglátogatottabb műemlékünk a barokk templom, a felújítás előtt álló Kerka Vízimalom Múzeum, a Szapáry-Andrássy kastély, a bivalyrezervátum, s itt a pihenőhelye a Lenti – Kerkateskánd – Szécsisziget – Csömödér kerékpárútnak, amely a közelmúltban készült el – említi nevezetességeiket Nagy István.
A „három hegyhát összeér, két folyó, versengve a völgybe ér” bevezető mondaton azt kell érteni, hogy Szécsisziget közelében ömlik a Kerka folyóba a Cserta patak, s a messziről érkező vizek itt hagyják el a Zalai dombvidék délnyugati vonulatát és összekötik a Lenti-síkságot a Muraközzel. Még nem is olyan régen, a falu valóban sziget volt, ezt még látta Grédics Lajos.
/A 86 éves Grédics Lajos a régmúlt történéseiről mesélt/
– Víz vette körül a kastélyt, ahova ötven méter hosszú híd vezetett, ennek egy részét fel is lehetett hajtani. A cselédség is a kastély körüli cselédházakban lakott, ahol a kilencszázas évekre már nem fértek el. Ezért a kastélyon kívül, 1924-ben a papi birtokon építettek fel egy utcát, tizenkét zsupp tetejű szobakonyhás házat. Akkoriban tízen-tizenketten laktak egy fedél alatt. A szobában volt négy ágy, amiben ketten-ketten aludtak, a többiek meg az istállóban. A második világháború végén a németek felrobbantották a várhidat, majd az oroszok egyetlen éjszaka alatt megépítették az ideiglenes hidat, amin a T34-es tankok is simán átgurultak. 1963-ban szabályozták a Kerkát, a folyót elvezették a kastély mögül, új medret kapott, s megszűnt a kastély körüli tó is – emlékszik vissza Lajos bácsi.
/Nagy István polgármester: „Nagy eseményünk a Szapáry-napok, amelyből az idén már a 15-iket rendezzük. Ezt mindig egybekötjük főzőversennyel, amihez az ilyenkor levágott bivaly húsát használjuk fel/
A falu történetében azt találjuk, hogy a 14. században a Szigeti családé volt. Az első oklevél arról szól, hogy 1403-ban Szigeti Pétertől hűtlenség miatt elvette Zsigmond király Szigetet, s több faluval együtt Széchy Miklósnak, a veszprémi püspökség kormányzójának adományozta. Komoly építkezésbe kezdtek, 1437-re elkészült a főúri kastély, illetve a vár is. A Széchy család férfi ága kihalt, a birtokot 1690-ben Szapáry Péter szerzete meg feleségével Egresdy Zsófiával. Szapáry Péter és Zsófia egymásra találásáról is gyönyörű történet szállt szájról-szájra, ami Katalin könyvében is olvasható. E szerint az újszülött Zsófit, a törökök elől elrejtették, egy öregasszony nevelte az erdőben, ahol véletlenül talált rá az ifjú Szapáry Péter, s feleségül kérte. A szerencsétlen ifjú török fogságba esett, ahonnét gyönyörű dalolásával, a barátnak öltözött Zsófia szabadította ki, s azután vették meg Szécsiszigetet. Később, II. Szapáry Péter és felesége építette a jelenlegi szécsiszigeti templomot 1750-60 között.
A barokk templom a környék legnagyobb és legdíszesebb temploma, felbecsülhetetlen értékű egyházi gyűjteménnyel. Az oltár is körbejárható, mögötte újabb szobor kompozíció bújik meg, ami a poklot ábrázolja. A hagyomány szerint az oltárt annyiszor kell körbejárni, ahány bűne van valakinek, s ezek ezután megbocsátatnak…
/Lengyelné Csondor Katalin összegyűjtötte a falu mondáit, meséit/
-A kastélyhoz épített magtárat most újítjuk fel a Kerkaland program kertében. Ha elkészülünk vele, akkor lesz teljes a kastély turisztikai kínálata. A magtárépület 310 négyzetméter alapterületű, kiállító és rendezvényteret alakítunk ki benne. Itt helyezzük el a helytörténeti gyűjteményünket, illetve a még fellelhető régi mezőgazdasági kisgépeket, szerszámokat. Most is gyűjtünk, igyekszünk összeszedni minden értékes holmit, ami csak fellelhető a porták régi épületeiben, a házak padlásán, legyen az régi fénykép, vagy éppen egy oklevél. Az új lehetőséggel máris többen éltek, lefoglalták a rendezvényteret négy lakodalom számára is. A templomi esküvőhöz itt a szomszédban a barokk templom, a polgárihoz a kastély egyik szép terme, jó idő esetén a kert, a kastély szobáiban negyven vendéget lehet elszállásolni, tehát ideális a lehetőség az ilyen rendezvényekhez – mondja a polgármester, akivel belépünk a magtárba, ahol éppen a műemlék tégla padlóburkolatot készítik a lenti LE-KO kft. szakemberei. A kialakuló terem óriás méretű, oldalt, egymás fölött két sor ablak húzódik körben a falakon, s látszik a tetőtér ácsolata is. Félkészen is különös hangulatot áraszt a több évszázados tér…
/A bivalyok az egyik fő attrakciói a falunak/
A vízimalmot Gazdagné Bek Márta a létesítmény gondnoka, idegenvezetője mutatja meg. Elmondja, hogy rengeteg vízimalom volt hajdan a Kerkán, de csak ez az egy maradt meg belőlük, hála Vágner Andrea építésznek, aki több évtizeddel ezelőtt vállalkozott a felújítására. Megtudjuk, hamarosan újra átépítik a malmot. Egy több mint százmillió forintos pályázat kötelezettségei szerint, működővé varázsolják, bemutató hellyé változtatják malmot, melynek egykori, roskatag voltát fényképek őrzik a falakon.
/A vízimalom, amit a közeljövőben őrlésre alkalmassá tesznek/
A malom mögött megpillantjuk a bivalyokat is a valamikori kastélykertben.
– Nagy eseményünk a Szapáry-napok, amelyből az idén már a 15-iket rendezzük. Ezt mindig egybekötjük főzőversennyel, amihez az ilyenkor levágott bivaly húsát használjuk fel. Jelenleg 15 bivalyunk van, az idén két kicsi is született. Most egy két éves bikát vágunk le, ennek a húsa a legjobb fogyasztásra. A főzőversenyre sokan neveznek, 30-40 csapat mindig indult eddig. A bivalyoknál újdonság, hogy sikerült új bikával gazdagítani a csordát, hogy ne alakuljon ki beltenyészet, a most született utódok már tőle származnak – említi Nagy István, majd a helyi sport környékbeli közönség vonzásáról szól:
-A falunk közösségteremtésben is jeleskedik, ezúttal a sportban léptünk egy nagyot, Horváth István sportegyesületi elnök irányításával újra neveztünk a megyei labdarugó bajnokságba. Ehhez felújítjuk a sportpályát az elszármazott, Szokoli Ferenc üzletember segítségével. Több mint húsz éve élénk sportélet volt a faluban, de egy generáció kimaradt ebből, ezért is nagy szó az újabb összefogás, ami jellemzővé vált a faluban más téren is. A körülvevő tájról még nem is beszéltünk, holott a falu szőlőhegyén kilátó magasodik, ahonnan belátható a Kerka völgye, s útközben megtekinthető az árnyas fenyők alatt megbúvó, török időkben elpusztult Petróc falu Árpádkori temploma, a festői környezetben lévő mároki kápolna.